A korábban a „metaverzum” építésére összpontosító Facebook stratégiai irányt váltott. Annak ellenére, hogy a projektbe milliárdok ömlöttek, mégis hatalmas veszteségeket halmozott fel. A befektetők felől érkező nyomás végül arra sarkallta a Facebookot, hogy elvesse a metaverzum koncepcióját és az MI irányába forduljon. Bár a Metaverse-nek a vállalat következő nagy dobásának kellett volna lennie, a projekt most véglegesen a háttérbe szorul.
A Reality Labs, min a Meta Platforms (korábban Facebook Inc.) egyik divíziója, amely a metaverzum projekteket felügyeli, 2021 és 2022 közötti időszakban közel 26 milliárd dolláros összesített veszteséget szenvedett el.
A Reality Labs a Meta Platforms kereskedelmi és kutatási egysége, amely a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiai megoldásainak fejlesztésére koncentrál. A szervezeti egység az Oculus és a CTRL-Labs, valamint több más cég összeolvadásából és felvásárlásából született. Az Oculus, mely 2012-ben indult és több mint 91 millió dollárnyi tőkét szerzett – beleértve egy 2,4 millió dolláros Kickstarter kampányt – 2014-ben került a Facebook tulajdonába. 2020-ban a Facebook piacra dobta az Oculus Quest 2-t, az eredeti Quest továbbfejlesztett változatát, modernizált dizájnnal és frissített hardverrel. 2022 júniusában több, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kezdeményezés, amely korábban a Meta MI része volt, áttelepült a Reality Labs-ba. Ide tartozik a Meta Fundamental AI Research Laboratórium (FAIR) is, amely jelenleg a Reality Labs – Research részleg részeként működik.
Célkeresztben: az MI
Rövid távon a Meta a mesterséges intelligencia által hajtott kreatív és kifejező eszközök fejlesztésére koncentrál. Hosszú távon a cég olyan MI személyiségek kialakítását tűzte ki célul, amelyek „különféle” módon segíthetik az embereket. Zuckerberg egy friss Facebook-bejegyzésben a következőképpen fogalmazott:
„Új, csúcskategóriás termékcsoportot hozunk létre a Meta-nál, amely a generatív mesterséges intelligenciára összpontosít. Az összes, a generatív munkával foglalkozó csapatot összevonjuk. A mesterséges intelligencia egy központi csoportban kap helyet a vállalaton belül, és a célja, hogy lenyűgöző élményeket hozzon létre e technológia segítségével.”
Az MI lehetőségei
Az MI irányába történő elmozdulás a technológiai ágazatban rejlő hatalmas lehetőségeket tükrözi, melyek forradalmasítják a fogyasztók és vállalkozások működését. Az MI-alapú chatbotok hatékonyan elvégezhetnek ismétlődő feladatokat, az MI-alapú keresőmotorok, mint például a ChatGPT pedig emberi szintű válaszokat adhatnak a felhasználói lekérdezésekre. A mesterséges intelligencia ezen új fókuszának köszönhetően a Reality Labs veszteségei csökkenthetők, és új lehetőségeket teremthetnek a vállalat számára.
Nyílt koncepció, amely szembe megy az OpenAI-al
Február 24-én a Facebook „nyilvánosságra hozta” legújabb nyelvi modelljét, amely a legtöbb teljesítménymérő teszten „felülmúlja” a ChatGPT-3-at. Ez a lépés önmagában nem egyedülálló, hiszen számos cég lépett hasonlót. Azonban az OpenAI GPT-3 modellje, amely több mint 175 milliárd gépi tanulási paraméterrel rendelkezik, nem nyílt forráskódú, és jelentős erőforrásokat igényel. A Facebook ezzel szemben kevesebb erőforrást igénylő, nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modelleket fejleszt, amely segíthet a megoldás gyorsabb elterjedésében.
Saját működtetésű mesterséges intelligencia – ez a jövő?
Az MI technológia rohamos fejlődése lenyűgöző, de igazán akkor lehet a lehetőségeit kihasználni, ha szabad és nyílt forráskódú megoldásról (FOSS) beszélünk. A FOSS MI lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy saját, személyre szabott generatív modelleket hozzanak létre, melyek pontosan olyan célokra vannak kalibrálva, mint amilyenekre szükségük van. Az valóban forradalmi eszköz lehetne, de valószínűleg csak akkor terjedne el, ha ezeket a megoldásokat saját üzemeltetésben lehet használni, elkerülve azt, hogy a vállalatoknak betekintést kellene engedniük a személyes adatokba.
Erre már láthatunk példákat: a Stable Diffusion és több ingyenes interfész, például az automatic1111 és az InvokeAi esetében, amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy a saját gépeiken dolgozzanak saját szabályaikkal és a személyes adatvédelem megtartásával.
A saját üzemeltetésű mesterséges intelligencia, ahol egy személy saját adatai és preferenciái szerint hozhat létre generatív chat-modellt, valóban izgalmas elgondolás, azonban napjainkigez a koncepció még nem terjedt el széles körben.
Kíváncsian várjuk, hogy a Meta miként fog versenyezni az OpenAI megoldásával és képes lesz-e olyan generatív modelleket létrehozni, amelyek nyitottabbak és könnyebben hozzáférhetőek a végfelhasználók számára.
Anyagi fölény az OpenAI-al szemben
A saját modellek létrehozása akát több 10 millió dollárt felemészthet. A Meta méreteiből adódóan sokkal nagyobb büdzséből gazdálkodhat, mint az OpenAI, így akár jelentős előnyre is szert tehet viszonylag rövid idő alatt. A Meta potenciálisan képes lehet kifejleszteni egy jelentős mesterséges intelligencia megoldást sokkal alacsonyabb költséggel, mint az OpenAI. Úgy tűnik, hogy a Meta a helyes úton halad, de csak az idő fogja eldönteni, hogy a vállalatnak elegendő lendülete van-e, hogy folytassa ezt az irányt, vagy ez a projekt is a metaverzum sorsára fog jutni.